Ayumi a folyósón sétál, amikor nagy zajra lesz figyelmes. Először egy tompa ütésre, majd egy fiatal fiú hangjára. Aztán meglátja, hogy egy szobában megütnek valakit. Pontosan nem látja, hogy kit mert csupán a hangokat hallja, és árnéykot lát.
- Én mondtam neked! - mondta egy ismerős hang - Nem vagy méltó arra sem, hogy a család tagja legyél! Szégyent hozol a fejemre, anyánk fejére, de legfőképpen apánkéra.
- Ezt pont te mondod? Hisz magad sem vagy méltó rá? - jegyzi meg a srác.
Kap egy pofont, majd el kezdt nevetni.
- Szánalmas vagy! - mondta a fiatal srác.
- Elég legyen! Csak szívességet tettem neked, azzal, hogy azt a lányt megdöntöttem! - kezdi el - Viszont nem régen jutott a fülembe, hogy ellpotad a mottómat, amit én találtam ki! Hogy is van? Ami az enyém azt megvédem és senkinek nem engedem át!
- Touya! - szólt hallkan Ayumi.
- Valahogy úgy! - válaszolta Touya.
- Amit akarok, azt úgy is megszerzem! Gondolj csak a kis barátnőd-re, hogy is hívták? Shanon? Nem maradt melletted, pedig annyira szeretett! - mondta gúnyolódva.
- Csak kihasználtad őt!
Megint hallattszott az ütés.
- Mondtam már, amit meg akarok szerezni, azt megszerzem! És tudod jól, hogy most mit akarok? - mondta.
- Soha nem lesz a tiéd!
- Majd meglátjuk!
Megfordult és kinyitotta az ajtót. Ayumi hírtelen megrémült, gyorsan elbújt, hogy ne vegye észre. Amikor elment az alak, benézett és meglátta Touyat.
- Touya, jól vagy? - kérdezi Ayumi a fiúhoz futva, aggódóan.
- Hát te, mit keresel itt? - kérdezett vissza félkábultan - Tűnj el! Nem akarom, hogy így láss!
- Ki volt ez az ember, aki ezt tette veled?
- Mindegy, úgy sem tehetek ellene semmit sem!
- Hogy hívják? - erősködött.

- Takeda, az a szemét! - jelentette ki.
- Takeda? - döbbent meg - Az osztályfőnök?
- Igen!
 Amikor elájult. A lány hírtelen nem tudta, mit tegyen, csak nézte Touyat és egy dolog járt az eszébe. Meg akarja csókólni.
- 'Touya!' - mondta.
A fiú arcát két tenyerébe vette, odahajolt és gyengéden megcsókólta.
- -Ezt most miért csináltad? - kérdeztem Touya.
- Azt hittem elájultál!
Ayumi megpillantja Touya homlokán a sebet, amit Takeda okozott neki. Rögtön keresett egy rongyot és a srác fejéhez nyomta.
- Aúú! - rikácsolt Touya.
- Ne nyafogj már, mint egy öt éves! - szólt rá Ayumi.
- Mit keresel errefelé? - kérdezte tőle Touya.
- Miért kérdezed?
- Csak tudni akarom! Még a végén valami bajod esik!
- Tudok magamra vigyázni!
- Vettem észre! - és próbált nevetni, de csak fájt tőle a mellkasa.
- Mutasd! - szólt rá Ayumi.
- Hagyj, egyedül is menni fog! Nem kell, hogy sajnálj!
- Ugyan már! Ne kéresd magad! Mutasd már! - és széttépte az ingét, amikor meglátta a foltokat a mellkasán - Te jó ég!
- Mondtam hogy ne! - lökte el magától a lányt és húzta össze az ingét.
- Kérlek, segíteni szeretnék! - közeledett ismét Ayumi.
- Avval segítesz, ha gyorsan eltűnsz!
- Nem foglak itt hagyni! Most pedig be jössz velem a rendelőbe.
Segített felálni Touyanak és el kezdtek lassan sétálni a folyosón.
- Mond, miért segítesz? - kérdezte érdeklődve - Hiszen én mindig csak bántalak! - szomorodott el és ért a lány arcához.
- Mert...
- Legalább nézz rám, ha hozzám beszélsz!
Ayumi felemelte a tekintetét, egyenesen Touyara nézett és folytatta.
- Mert...te.... - kezdte el.
Közben Touya odahajolt hozzá, hogy megcsókólja. Ayumi nem mozdult, csak várta. Amikor is végre megtörtént, Touya gyengéden megcsókólta a lányt.
- Jól éreztem, visszacsókóltál? - érdeklődött Touya.
- Miért kérdezed? - válaszolt és elmosolyodott.
- Na, most komolyan kérdeztem! Visszacsókóltál?
- Nem tök mindegy?
- Nem! - mondta rá - Érdekel!
- Pusztán csak kíváncsiságból kérdezed? - cukkolja tovább Ayumi.
- Mond már el! - kérlelte.
- Igen!
- És miért? - faggatta tovább - Miért csókóltál vissza?
- Nem mondom meg!
- Na, légyszi! - nézett rá kedvesen.
- Egy barátnő megteheti, nem? - mondta.
- Akkor had adjak még egyet! - bökte rá.

- Nem is tudom!
- Csak egy csók! Hiszen a csajom  vagy! - mondta Touya.
- Hát jó!
Megindult Touya felé, hogy ismét megcsókólhassa őt, Touya ismét megcsókólta a lányt.
- Tudtam! - mondta.
- Még is mit? - kérdezett rá Ayumi.
- Hogy tetszeni fog! - mondta - Amikor valami újat vagy mást csinálok, akkor  egy picikét mindig összerezzen az ajkad! Innen tudom, hogy tetszik vagy nem tetszik, amit csinálok.
Ayumi csak mosolygott Touyara, aki életében először őszintén mosolygott vissza a lánynak.

Mikor becipelte Touyat az iskola rendelőjébe, rögtön ellátták a sebeket. Aztán kettesben maradt Ayumival. A lány már éppen menni készült, amikor Touya marasztalta.
- Maradok, ha válaszolsz egy kérdésemre! - mondta Ayumi.
Bólogatott Touya, egyetértve.
- Kérdezz! - mondta.
- Shanon a barátnőd? És mi köze van Takedanak ehhez a lányhoz?
- Shanon a volt barátnőm, akit ez a férfi elvett és elüldöztött tőlem!
- De mi késztette arra, hogy ezt tegye? - kérdezte.
- Akkor Shanon volt a barátnőm, akit nagyon szerettem! Természetesen köztünk is volt olyasmi, szóval szertkeztünk! Ő volt a legfontosabb számomra! Amikor Takeda visszajött a körútjáról, onnantól kezdve minden rémes lett. Nem telt el úgy nap, hogy ne veszekedtem volna Shanonnal! Egyik nap elmentem Shanonhoz, hogy kiengeszteljem. Már késő volt, de tudtam, hogy ha a szülei nincsenek is otthon, attól még be tudok menni hozzá. Így hát megkerestem a kulcsot, és amikor bejutottam a szobája felé indultam, hogy meglepjem, amikor benyitottam, megláttam Shanont annak a .... - szakadt félbe a beszéde, aztán folytatta - ...Takedaval! Elvette tőlem, pedig nem is tettem semmit, hogy így bánjon velem... - mondta - Akkor még csak 16 voltam. Shanon csak 15. Az a szemét egy 15 éves lányt csábított el.
- És miért csinálta? Egyátalán elmondta? - érdeklődött.
- Nem! - sütötte le a fejét - Soha nem mondta meg! Onnantól kezdve, minden lánnyal, akivel csak megismerkedtem és közelebbi kapcsolatba kerültem, lecsapta a kezemről. Ezek után már csupán csak amiatt votam együtt a lányokkal, hogy lefektessem őket, mert képtelen voltam bízni abban, hogy bárki is mellettem tudna maradni.
- Miért nem jelented az igazgatónak!
- Nem tehetem, Ayumi!
- Nem értem! Miért nem? Hiszen állandóan ezt műveli, vagy nem?
- Azért nem tehetem, mert ez a szemét, féreg, a testvérem! Ez a ..., állat a bátyám! Csak ezért nem szólok senkinek sem a dologról.
- Ezek szerint a...
- ...Takeda a bátyám és a szüleim sem tudják! Nem mondtam el, mert akkor még én is fiatalabb voltam, meg aztán Takeda az első fiú a családban. Anyámat nem akarom megbántani.
Ayumi odakapott Touya kezéhez és megfogta.
- Akkor ezét viselkedsz így minden lánnyal? És ezért viselkedsz így velem is, ugye? - kérdezte aggódóan Ayumi.
- Nem akarom, hogy az a szemét hozzád érjen! - mondta idegesen, és ekkor eszébej jutott - Holnaptól kezdve úgy fogok veled viselkedni, mint, amikor először találkoztunk!
- De Touya, akkor kedves voltál és gyengéd!
- De erről csak te tudsz, meg én! - mondta.
És megcsókolta.

Michuroéknál:
- Te jó ég, Touya! - szólalt meg az édesanyja - Mi történ!
- Semmi bajom, csak egy idióta belém kötött! - mondta.
- Már nem lehet úgy iskolába menni, hogy az emberbe bele ne kössenek? Milyen ember lehet az ilyen? - közbe nézte a sebeit az édesanyja.
 

Vége a tizenegyedik résznek!
Folyt.köv.