14.rész II. fejezet: "Csak te és én"
Végre eljött a piknikezés ideje. Már nagyon várta Ayumi, hogy Touyaval együtt legyen, kettesben. Touya titokban szervezkedett is egy kicsit, hogy meglephesse Ayumit, aki az egészről mit sem sejtett. Ő csak egy egyszerű piknikre gondolt, de helyette valami egészen mást fog kapni. Touya bízik abban, hogy elnyeri Ayumi tetszését és le tudja venni a lábáról a lányt.
Amikor Ayumi lejön a szobából, Touya egy kendőt vett elő a háta mögül. Amikor odaért hozzá a lány, Touya lassan a háta mögé lép és a kendővel beköt a szemét. Majd ismét a lány elé lép és megcsókolja. Ez után megfogja a kezét és lassan elvezeti a tóhoz.
- Touya, mit csinálsz? – kérdezte Ayumi – Ez csak egy egyszerű piknik!
- Sssss! Mutatni akarok valamit! – mondta.
Egy kis idő után megálltak. Touya a lány mögé ment és levette a szeméről a kendőt.
- Ne less! – mondta neki.
Ekkor egy rózsával végig simította a lány ajkát és megcsókolta. Ayumi kinyitotta a szemét, amikor meglátta, hogy Touya mivel készült, tátva maradt szeme, szája.
- Touya! Ez,…ez,…gyönyrű! - mondta boldogan.
- Mint te! – mondta.
A gyönyörű, naplementés vacsora után, visszamentek a faházba. Felmentek a lépcsőn, amint beértek az ajtón belülre, Touya becsukta az ajtót.
- Nos, hol akarsz aludni? Az alsó részen vagy az emeleten? - kérdezte meg Ayumitól
- Hát, én… Az emeleten. Még úgy sem aludtam így?
- Akkor a tiéd az emelet! - mondta Touya mosolyogva. Alig, hogy lekapcsolta Touya a villanyt, a lány már mocorgott. - Touya, ébren vagy még? - kérdezte ijedt hagnon. - Igen! Csak nincsen valami baj? - Még soha nem aludtam ilyen magasan, mint most és egy kicsit félek itt fennt egyedül! - elhallgat - Lemehetek? - kérdezi. - Miért ne jöhetnél? Gyere, segítek! Ayumi elkezdett kimászni az ágyból, mivel sötét van, Touya nem igazán látta a lányt, hogy hova érkezik. Amikor Ayumi a fiút kereste, nem találta. Hírtelen elengedte az ágy szélét és egyenesen a fiú karjaiba zuhant. - Hékás, jól vagy? - kérdezi Touya aggódó hangon. - Igen, habár egy kicsit megütöttem magam! - Hol? - A vállamat! - Mutasd! - kérte a lányt. Ayumi kigombolta az ingét, lehúzta a válláról és megmutatta a fiúnak. - Pontosan hol fáj? - kérdezte. - Itt, a vállam! - mutatta Ayumi. Ekkor Touya odahajolt és megpuszilta a helyet. Ayumi meglepődött. - És most is fáj? - kérdezi Touya. - Aham! - válaszola. Ismét megcsókólta, gyengédebben, de ez a csók most tovább tartott, mint az előző. - És most? - kérdezte halk hangon. - Már csak egy kicsit! Haladt feljebb a lány nyakánál... - És most? ...míg végül elért az ajkaihoz. - Itt? - kérdezte Touya. - Aham! És gyengéden megcsókolta a lány ajkait. Azután lefeküdtek Touya ágyára. A fiú gyengéden megcsókolta és a csókért cserébe levett a lányról egy ruhadarabot. Lassan lecsúsztatta a cipzárt a felsőjén. Az után következett a rövidnadrág. Kigombolta és lehúzta a lányról. Mikor már csupán egy bugyiban feküdt Touya mellett az ágyban, testét eltakarva, aztán Touya is megszabadult egy-két ruhadarabjától. A fiú egy vékony lepedővel betakarta testüket. Touya körbefonta karjaival Ayumit és csókolta. Egész esete így voltak. Amikor reggel lett a lány kissé furcsán érezte magát. Mikor kinyitotta a szemét megpillantotta a melletté szunyáló srácot. Egy picit elszégyelte magát. Ki akart szállni az ágyból, amikor a lepedő alá tekintett és rájött, hogy nincsen egy alsóneműn kívül semmi sem rajta. A ruhái után kapkodott, amikor egy hangra lett figyelmes. - Hová mész? - Oh, Jó reggelt! Azt hittem, alszol! - szólalt meg egy picit megszep-penve Ayumi. - Már felébredtem, mert valaki nagyon mocorgott mellettem. - Ne haragudj! Ayumi becsavarta magát egy lepedőbe és úgy ment a ruhái után. - Most meg miért vagy ilyen szégenlős, hiszen tegnap mindent láttam?! - Hogy érted, hogy mindent? Hiszen sötét volt! Touja el kezdett nevetni. - Ne nevess, ez nem vicces! - mondta - Jesszuss! - Bocsi! Ne haragudj! - és mosolygott - Tényleg szégyenlős vagy? Ayumi csak megszeppenve nézte a fiút, aki csak mosolygott rajta. - 'Hogy tud így mosolyogni ezen, mint egy gyerek?' - gondolta magában. Touya odament hozzá és megszólalt - De ha ennyire zavar, hogy nézlek miközben öltözöl, akkor kinn is megvárhatlak, ha gondolod! - és mosolygott. - Megtennéd? - szólalt meg Ayumi. - Igen! - és megpuszilta a homlokát, majd eltávozott a szobából.
Vége a tizennegyedik rész, második fejezetének! Folyt.köv.
|