4.rész Full Metal Panic - Közös emlékek "Hiba, hiba hátán! Próbálkozások."
Souske hazafelé kísérte Chidorit. De a hosszú út alatt egyikőjük sem szólalt meg. Nem beszélgettek egymással, mit azelőtt, de még csak egy pisszegés sem hagyta el egyikőjük száját sem. Amikor Souske Chidorira pillantott, a lány éppen a talajt bámulta vagy az eget. Amikor meg Chidori nézett a fiúra, az oldalra tekingetett. Bár mindketten akartak beszélni, még sem jött ki egyikük torkán sem az a bizonyos hang. Mikor a lány már közel volt otthonához, megindult, aztán el kezdett szaladni, természetesen Souske nem hagyta annyiban és utána sietett. Elkapta a kezét és visszatartotta. - Várj, Chidori! Beszéljük meg! - mondta. - Hagyj, Souske! Mit akarsz még? - Csak el akarom mondani, hogy nem... - Kérlek, Souske! Meddig akarsz még gyötörni? Mindenemet neked adtam, de te eldobtad! Eldobtál, Souske! - Chidori, hogy tehetném jóvá? - kérdezte. - Jóvá akarod tenni? - fordul vissza a fiú felé - Akkor hagyj békén! - De Chidori! Én... - Csak hagyj békén! - és elfutott.
Természetesen másnap a suliban megint ugyan olyan hideg volt a hangulat, és ezt már Shinji és Kyouko sem nézte tétlen. - Ugye te is arra gondolsz, amire most én? - szólalt meg Kyouko. - Tennünk kell valamit! - Már van is egy ötletem! Figyelj csak Shinji! Azt kéne csinálni, hogy...
Egy pár nap múlva már kész is volt a remek kis terv. Már csak a két "áldozat" hiányzott. - 2 mobil? - kérdezte Kyouko. - Megvan! - válaszolt Shinji. - Fényképező gép? - Rendben! - Haditerv, térkép, levelek? - Tökkéletes! Akkor tervet végre hajtani!
Mind a ketten belopóztak Chidori és Souske szobájába és becsempészték a leveleket, majd értesítették egymást telefonon. Mikor Chidori és Souske hazaértek, megpillantották a levelet, amiről azt hitték, írtak egymásnak.
"Kérlek, ne haragudj rám. Csak most az egyszer bocsáss meg. Azért írtam levelet, mert így legalább remélem ezt elolvasod. Csak szeretném, ha tudnád, nem akartam bánatot okozni, mert minnnél jobban szeretlek és szeret- ném, ha velem maradnál. Ha nem vagy velem, akkor üresnek érzem magam nélküled, és képtelen vagyok bármire is. Amikor együtt voltunk, valami fura érzés kapott el és azelőtt még nem éreztem ilyet, de nagyon jól esett! Kérlek találkozzunk nálad (Souskenél), ma 19:00 kor! Hiányzól!" Souske/Chidori
- Szerinted nem túl drámai! - Higyj nekem, ez be fog jönni! - szólalat meg magabiztosan Kyouko. - Csak ne hogy rájöjjenek! Mert akkor nagy pácban leszünk és akkor nem úszunk meg egy jó kis agymosást sem. - Ne légy már ennyire parás! Ugyan már, csak nem jönnek rá, hogy valójában mi írtuk a leveleket és nem pedig ők, egymásnak. - Ha te mondod! - megkönnyebbűl - Csak legyen igazad!
Vége a negyedik résznek! Folyt.köv.
|