Sesshomaruh �s Rin

M�r 10 �ve annak, hogy Sesshomaruh elk�ldte maga mell�l Rint, aki akkor csup�n 10 �ves volt. A l�nyka nem tudott meglenni n�lk�le, �s m�r akkor is nagyon megszerette az er�s, b�tor Sesshomaruht. Az�ta valahol m�shol tengeti napjait, s�t, kitudja milyen j�l �lhet. Mostm�r 20 �ves, fiatal l�ny.

H�rtelen felvillan a s�t�ts�gb�l egy k�z, azt�n egy arc. Majd ism�t s�t�t lesz. Rin ism�t Sesshomaruhval �lmodott. A l�ny ac�n v�gigg�rd�l egy verejt�kcsepp.
- Sesshomaruh! - sz�lalt meg - M�r megint egy �lom, de olyan val�s�gos volt. - egy pillanatra csend lett - Mikor l�tlak �jra, Sesshomaruh nagy�r? - tette fel a k�rd�st halkan.
Rin felijed az �gyb�l. Lassan-lassan felt�p�szkodik, fel�lt�zik, felk�ti hossz�, �benfekete haj�t �s kimegy a kunyh�b�l. Egy mosoly csillan meg arc�n. Tenyer�t a homlok�ra teszi, mint napellenz� �s  �gy n�z a t�volba, s�v�rogva Sesshomaruh ut�n. A nagy h�s�g miatt Rin �gy d�nt, hogy elmegy a v�zes�shez, �s megm�rt�zik egyet a t�ban.  El is indult, oda�rv�n egy cseppet sem habozik, hogy megszabaduljon ruh�it�l, hogy azut�n a h�s v�zben megm�rt�zzon.
A t�volb�l k�zeledett egy furcsa alak, de Rin nem vette �szre �t, azonnal a v�zbe vetette mag�t, de az alak csak egyre k�zeledett Rin fel�. Annyira megig�zte Rin l�tv�nya, hogy szemeit le sem tudta r�la venni. Megindult fel�, belement a t� viz�be �s odasietett hozz�, de m�g most sem ismerte fel Rint.
A l�ny, lassan megfordult �s ahogy kinyitotta szemeit megpillantott egy ismer�st.
- Sesshomaruh nagy�r? - k�rdezte, de m�r olyan sokszor gondolt arra, hogy �jb�l l�thatja Sesshomaruht, hogy ezt a tal�lkoz�st is halucin�ci�nak v�lte.
A f�rfi csod�lkozott, mikor meghallotta, hogy Rin a nev�n nevezete, gondolta, hogy valahonnan ismernie kell ezt a b�jos teremt�st, de a l�ny honnan ismerheti �t!? Rin tov�bb n�zte Sesshomaruht, akir�l azt hitte, hogy csak egy �lom. Mikor m�lyen a szemeibe n�zett, megsz�lalt:
- Mi�rt vagy ilyen val�s�gos? - k�rdezte a vele szemben �ll� Sesshomaruht�l - Sesshomaru! - sz�lalt meg ism�t, azt�n arc�t tenyereivel eltakarva zokogott - Nem, csak k�pzel�d�m! Rin fejezd be! Ez csak egy hamis k�p! T�nj el! - kiab�lt a l�ny.
Ekkor esz�be jutott a kicsi Rin, akit annak idej�n elk�ld�tt maga mell�l. H�t ki m�s is lehetene? Hiszen ezt a fekete hajat, a csod�s b�r�t, �s a hangj�t hogyan is felejthette volna el? M�r biztos volt benne, hogy ez a l�ny Rin. R�ad�sul a nev�t is el�rulta a l�ny.
- Rin? - sz�lalt meg hallkan Sesshomaruh.
- Ez a hang annyira val�s�gos. Te csak egy �lom vagy! - mondta.
- Rin! - sz�lt m�g egyszer a f�rfi.
Rin m�r hitte, hogy ez nem lehet �lom, mert a hang val�s�gos. Abban hagyja a s�r�st �s kinyitja szem�t. El�sz�r egy l�bat vesz �szre a v�zf�tyol �s a  t� viz�nek �rintkez�s�n�l. Azt�n ahogy halad feljebb, megpillantja Sesshomaruht. Kez�t felemelte, hogy meg�rintse az arc�t, hogy val�ban val�s�gos e �s nem pedig valami tr�fa. �tny�lt a v�zf�tyolon �s meg�rintette a f�rfit.
- Sesshomaruh? - k�rdezett vissza Rin.
- Ki m�s lenne? - mondta.
A f�rfi csak b�logatott, amikor Rin h�rtelen a nyak�ba ugrott, majd viszonozta a l�nyt�l kapott �lel�st.
Ahogy Rin sem, �gy Sesshomaruh sem t�r�d�tt azzal, hogy Rin mez�telen�l �llt el�tte. Ekkor h�rtelen m�gis esz�be jutott mindkett�j�knek. Ennek ellen�re a f�rfi m�g is v�gig m�rte �s -n�zte Rin test�t. Egyszer�en t�tva maradt szeme, sz�ja. Azt�n h�rtelen a f�rfinak h�tat ford�tott.
- Bocs�nat, Sesshomaruh nagy�r! - v�laszolta Rin.
Levette a fels�j�t �s a l�nyfel� ny�lt.
- Vedd ezt fel, Rin. - csak ennyit mondott neki.
Rin megfordult �s megfogta a ruhatdarabot, hozz��rt Sesshomaruh kez�hez. A f�rfi h�trafordult �s Rin kez�t n�zte, hogy hozz��rt az �v�hez. Azt�n a l�ny arc�t. Rin elfordult, hogy felvegye az inget, de Sesshomaruh nem forudlt el, tov�bbra is a l�ny test�t n�zte. A t� vize annyira tiszta �s �ttetsz� volt, hogy semmit sem rejtett el a f�rfi el�l. Mikor Rin megfordult, Sesshomaruh h�rtelen elfordult. Azt�n elinvit�lta a kunyh�j�ba, megvend�gelte vacsor�val, �s az �jszak�ra odaadta neki az �gy�t is. Ekkor Sesshomaruh fej�ben megfogalmaz�dott egy p�r k�rd�s.
- "Vajon Rin hol fog aludni?" - k�rdezte �s figyelte a l�nyt, aki �ppen kiment a kunyh�b�l - Rin! - szolt hozz� - Hov� m�sz?
- Aludni! - v�laszolta.
- De m�gis hov�? - faggat�zott tov�bb - Oda ki?
- Igen! Tudod, Sesshomaruh nagy�r, a csillagok alatt aludni a legjobb! - v�laszolta a l�ny.
Azzal megindult kifel�, de a f�rfi meg�ll�totta.
- Rin! K�rlek, maradj itt bennt �jszak�ra!
Eddig m�g nem agg�dott �gy miatta, de most mintha nem akarn� mag�t�l t�vol tudni Rint.
- Rendben! - v�laszolta - Akkor alszom a f�ld�n! - �s mosolygott Sesshomaruhra, aki nem igaz�n �rtette, hogy mi�rt viselkedik �gy vele Rin. Mindig olyan kedves, �s soha egy rossz szava nincsen hozz�, soha nem el�gedetlenkedett, nem panaszkodott. Mindig olyan j� hozz�, �s sz�t fogad�.
- Ne! - sz�lt r� Rinre - Ne a f�ld�n aludj, rendben?
- De Sesshomaruh nagy�r, csak egy �gy van! - v�laszolta - Akkor �n hol aludjak, ha nem a f�ld�n? - k�rdezte Rin - Ha most megbocs�t, �n kimegyek aludni! - mondta.
- Rin! - mordult a l�nyra - Gyere vissza!
A l�ny pedig visszaj�tt, mintha egy parancs lett volna. De nem az�rt mert megbabon�zta, hanem, mert valamit �rzett a hangj�ban.
- Igen, Sesshomaruh nagy�r? - sz�lalt meg f�l�nk hangon.
- Aludj mellettem, az �gyon! - �s mutatott magamell� az �gyra.
Rin biccentett a fej�vel, �s megindult az �gy ir�ny�ba. Sesshomaruh pedig beljebb cs�szott az �gyon, a fal fel� t�masztva h�t�t. Rin mell� fek�dt, de nem tudott aludni.
- Rin, mond csak! Eg�szen id�ig, hogyan v�dekezt�l a bandit�k, rabl�k �s �ton�ll�k ellen? - k�rdezte k�v�ncsian a f�rfi.
- Soha nem tudok aludni, mert �bren kell lennem a bandit�k miatt. B�rmikor j�hetnek �s �n nem tudom magam megv�deni ennyi f�rfival szemben, ez�t k�nytelen vagyok az erd�ben b�jk�lni, �s ha szerencs�m van, akkor p�r napig kell csak az er�dben aludnom. Ha nincsen szerencs�m, akkor ak�r 2-3 h�tig az erd�ben kell megh�znom magam. De eddig mindig megmenek�ltem, h�la az erd�ben l�v� �teleknek. Mindig volt mit ennem. - �s mosolygott a f�rfire.
Sesshomaruh elgondolkodott, hogy milyen neh�z is lehet Rinnek, aki mind�ssze 20 �ves, f�leg egyed�l. M�lyen gondolkodott, amikor Rin h�telen megforudlt,  �s nagyon k�zel ker�lt Sesshomaruh-hoz. �rezte a f�rfi h�v�s lehellet�t, de a teste m�g is forr� volt. Azt hitte, hogy Sesshomaruh alszik �s n�mi haboz�ssal, de hozz��rt a f�rfi karj�hoz, k�zben halkan motyogott valamit az orra alatt:
- Sesshomaruh nagy�r, te olyan er�s vagy! - k�zben v�gig sim�totta kez�vel a f�rfi karj�t.
Sesshomaruh nagyon meglep�d�tt. Azt�n Rin h�telen elkapta onnan a kez�t. Habozott, hogy meg�rintse a f�rfi arc�t, de v�g�l is megtette. F�l� hajolt �s gyeng�den megsim�totta az arc�t.
- Rajtad m�g az id� sem fog, Sesshomaruh nagy�r! - mondta.
Sesshomaruh hallgatta a l�ny szavait, �s nagyon j�l esett neki, hogy �gy v�lekedik r�la Rin. De ugyanakkor elgondolkodott azon is � mindig egyed�l volt, mint szellem. �t senki sem szerette, �s � sem szeretett senkit, f�leg nem az embereket, de most itt van egy l�ny, Rin, aki m�g csak nem is f�l szellem. Ember l�ny, mellesleg fiatal, csak 20 �ves. � pedig m�r sokszor 20 �vet hagyott maga m�g�tt. Soha nem engedett mag�hoz k�zel senkit sem, de Rin megv�ltoztatta �t.

Lassan elaludt Rin, de Sesshomaruh m�g mindig nem aludt, s�t most ink�bb � vigy�zott r�.
- Aludj, Rin! -mondta - "Most nem kell bandit�kt�l tartanod!" - gondolta mag�ban.
- Hi�nyozt�l, Sesshomaruh nagy�r! - mondta hallkan Rin.
R�n�zett a l�nyra �s az arc�r�l les�t�tt, hogy most nyugodtan alszik, de Sesshomaruht is valami k�l�n�s �rz�s fogta el. Ha Rin a k�zel�ben volt, m�sk�nt viselkedett. Meg akarta cs�kolni Rint. A tork�ban dobogott a sz�ve. Lassan a l�ny fel� hajolt, hogy meg�rintse ajkait. Mivel Sesshomaruh m�g soha nem cs�kolt meg n�t, �gy egy apr� izgalom is megjelent rajat. Nyelt egy nagyot, k�zeledett Rin k�v�natos ajaki fel�. A l�ny f�l� hajolt �s ajkait a l�ny ajkaihoz �rintette, gyeng�den megcs�kolta.
Mivel Rin �ppen Sesshomaruhval �lmodott (�lm�ban szeretkezett vele), visszacs�kolt. - Sesshomaruh! - ejtette ki Rin a f�rfi nev�t.
Sesshomaruh lassan Rin ruh�ja al� cs�sztatta kez�t, �s v�g�g sim�totta vele a l�ny eg�sz test�t, k�zben gyeng�den cs�kolta. Szeme mindv�gig csukva volt. Amikor abba hagyta a cs�kol�st kinyitotta a szem�t, �s Rin arc�t n�zte. Eg�sz m�s volt, mint el�tte. Azt�n abba hagyta a simogat�st, mert ez nem lett volna tisztess�ges Rinnel szemben.

Term�szetesen a l�ny keze most is Sesshomaruht kereste, de nem tal�lta sehol. Mikor ezt megl�tta a f�rfi, odanyujtotta a kez�t. Rin r�gt�n mag�hoz ragadta a f�rfit, kezeit pedig a derek�hoz kulcsolta.
- Sesshomaruh ne menj el, maradj itt velem! - monta k�ts�gbeesetten Rin.
Azt�n Sesshomrauh is elaludt.

Reggel Rint mad�rcsicserg�s �bresztette. Maga mell� tekintett az �gyon, de nem l�tta Sesshomaruht. K�rben�zett a szob�ban, amikor mosolygott. �telt l�tott a f�ld�n, amit Sesshomaruh csin�lt �s egy vir�got. Azonnal felkelt, hogy beleszagoljon. M�r tudta, hogy Sesshomaruh a v�zes�sn�l lesz. Rohant is, hogy l�thassa �t. Amikor oda�rt, l�tta a f�rfit mez�telen�l. Egy pici mosoly jelent meg sz�ja sark�ban. V�gig n�zi a f�rfi test�t, amit csak ez�st�s haja takar el egyr�szt. Azt�n �szre veszi a hegeket a karj�n �s h�t�n. R�gt�n rohan a v�zbe, hogy ell�ssa. Amikor oda�rt �ppen megfordul �s sz�gyenl�s k�pet v�g.
- Sesshomaruh nagy�r, te megsebes�lt�l? - k�rdezi k�ts�gbeeseten.
- Rin? - lep�dik meg Sesshomaruh -"M�g most is velem t�r�dik!" - jegyezte meg - Te hogy ker�lsz ide? - k�rdezi.
- A sebed! -mondta.
- Ne t�r�dj vele! - rendezte el egy egyszer� kis mondattal.
Ekkor megjelent 17 bandita �s megl�tt�k �ket a t�ban.
- H�, odan�zzetek! V�gre egy n�! - mondta az egyik.
- M�r nagyon r�gen voltam n�vel! - sz�lalt meg a m�sik.
- Sz�rakozzunk egyet! - mondta a negyedik.
Majd megsz�lalat a vez�r is.
- �s m�g sz�p is a l�nyka! Hozz�tok a l�nyt, a f�rfit �lj�tek meg!
Sesshomaruh Rin fel� fordult.
- Rin! Fuss az erd�be �s maradj ott, ha v�geztem vel�k, �gy is megtal�llak! - megsim�totta az arc�t - Siess! - azut�n a bandit�k fel� fordul - Ha akarn�lak, k�nny�szerrel elint�zhetn�lek benneteket. Takarodjatok innen, korcsok! - mondta.
Rin megindult, ki a v�zb�l, hogy gyorsan elrejt�zz�n. Alig be�rt az erd�be, m�ris a nyom�ban volt k�t bandita, hogy visszah�rcolj�k �t a vez�rhez �s hogy ki�lhess�k magukat a l�nyon. Rin csak futott �s futott, de a k�t f�rfi utol�rte �t. Az egyik belekapaszkodott Rin haj�ba, �s visszar�ntotta a l�nyt a f�ldre. �nv�delemb�l meg�t�tte a bandit�t, a m�sikat pedig fejbe v�gta. Bossz�b�l el�r�ntott�k fegyvereiket �s megsebes�tett�k a karj�n �s a combj�n. Rint futott, ahogy csak b�rt. Siker�lt neki lehagyni �ket, �s elrejt�zni egy kisz�radt fa t�rzs�ben. A bandit�k nem besz�ltek, de mivel hallotta k�zeledt�ket, cs�ndben maradt, hogy m�g v�letlen�l se tal�lj�k meg. Annyira megijedt, hogy nem mert szinte leveg�t venni, megr�m�lt, hogy megfagyott az eg�sz teste, �s ott �llt mozdulatlanul. Egy h�rtelen �greccsen�sre lett figyelmes. Egyszer csak a semmib�l j�tt el� Sesshomaruh. Befogta Rin sz�j�t, hogy ne ord�tson.
- Semmi baj, m�r elint�ztem �ket! - mondta hallkan.
- Sesshomaruh? - �s �lelte �t r�m�leten a f�rfit, majd �sszeesett.

P�r nappal k�s�bb Rin az �gy�ban �bred, mez�telen�l, bek�t�z�tt sebekkel, a gy�gyf�vek szag�t �rezv�n a kunyh�ban, de Sesshomaruht nem l�tja sehol. Fel�ll �s az ajt� fel� igyekszik, �s megpillantja a f�rfit, aki a gangon �lt.
- Rin, nem szabadna m�g felkelned az �gyb�l! - mordult r�.
- Arra gondoltam... - kedte el - ...hogy elmegyek a t�hoz! - mondta - Megengeded, Sesshomaruh nagy�r? - fejete be egy k�rd�ssel.
Nem sz�lt semmit csak b�lintott a fej�vel. Rin pedig les�t�lt a v�zes�shez, hogy lemossa mag�r�l a piszkot. Term�szetesen Sesshomaruh k�vette �t, ne hogy baja essen. Oda�rv�n  Rin levetette a koszos ruhanem�t. Sesshomaruh szemei t�gra ny�ltak a l�ny gy�ny�r� test�t megl�tv�n. Ism�t v�gig n�zte Rint.
Sesshomaruh megfordult �s elment, de Rin tudta, hogy ott volt, mert l�tta �t. M�r k�s� volt, amikor vissza�rt a kunyh�ba. Sesshomaruh m�r ott volt benn �s v�rta a l�nyt. Rin bement �s az �gyba fek�dt, amikor a f�rfi megindult kifel�. A l�ny megfogta a kez�t.
- K�rlek maradj velem! - mondta �s nezett a f�rfi szem�be.
De nem sz�lt semmit csak b�multa Rint. Ekkor �szre vette, hogy a karj�n friss sebek vannak.
- Te megsebes�lt�l!? - ki�ltotta.
- Rin! - sz�lalt meg, most el�sz�r hat�rozottan - Semmi bajom!
- De igen, hadd l�ssam el a sebeidet!
Ekkor ler�ntotta az �gyra Sesshomaruht, a f�rfi pedig Rinre esett.
- Ne haragudj r�m, Sesshomaru nagy�r! - ,n�zett a f�rfi szem�be.
- Rin? - sz�l�totta meg.
- Igen, Sesshomaruh na... - folytatta volna de Sesshomaruh a sz�j�ra tette kez�t.
- Ne nevezz Sesshomaru nagy�rnak, rendben? - levette a k�z�t a l�ny sz�j�r�l, k�zben m�lyen a l�ny szem�be n�zett.
Annyira megbabon�zta Rin, hogy nem tudta levenni a szem�t r�la. A l�ny egyre k�zelebb hajolt hozz�, hogy megcs�kolja, de Sesshomaruh csak meglepetten figyelte Rint, azt�n visszacs�kolt. Hevesen cs�kolta Rint, �s m�r-m�r ez a hevess�g �tment er�szakosabb k�zeled�be, mert rem�lte, hogy Rint �gy el tasz�tja mag�t�l, �gy h�tha elfelejti �t. De nem �gy lett, min�l er�szakosabb volt vele, ann�l jobban v�gyott az �rint�seire, a cs�kjaira �s nem sz�m�tott, hogy hogyan k�zeledik hozz�, b�rmit csin�lt, Rin csak m�g jobban v�gyott r�. Ezt persze k�s�bb Sesshomaruh is bel�tta, hogy b�rmivel is pr�b�kozik, Rin akkor is szeretni fogja �t. Azt�n az er�szakos Sesshomrauh ism�t gyeng�den lett. Ajkait �rz�kien v�gig vezette a l�ny eg�sz test�n. Kezeivel v�gig sim�totta Rin b�r�t.

Azt�n megt�rt�nt, aminek ilyenkor meg kell t�rt�nnie. Sesshomaruh mag��v� tette Rint. Eg�sz �jjel szeretkeztek. Olyan volt Sesshomaruh Rinnel, mint m�g eddig soha senkivel, gyeng�d �s �rz�ki.

V�GE