1.r�sz
Megismerked�st�l - Cs�kig

Csengettek a Hokaido Jinday K�z�piskol�ban. �j tan�v kezd�dik. May most lesz m�sodikos. Az iskol�ba �rve harmadikos l�nyok besz�lget�s�re lesz figyelmes, igaz m�r �gy is k�s�sben van, mert az els� �r�ja matek lesz, de az�rt id�t szak�t a besz�lget�s v�gig hallgat�s�ra.
- K�pzeld, azt hallottam, hogy �j tan�r j�tt a suliba! - mondta az egyik l�ny.
- T�nyleg, �s tudod ki az, ismered? - k�rdezte a m�sik l�ny.
- Nem, m�g nem l�ttam, de megtudtam egy s m�st r�la, pl a nev�t.180cm magas, Mark Nagato-nak h�vj�k, 24 �ves, ���s...! - sz�lalt meg a harmadik.
- Mond m�r! - sz�lt r� a m�sik k�t l�ny izgatott hangon.
- Na j�! Rohadt helyes, mellesleg sok p�ze van! - fejezte be.
- Aaaa! - s�hajtottak.
- Az�rt k�r, hogy nem a mi tan�runk! - teszi hozz� ism�telten az egyik.
- J� lett volna... - kezdte el a m�sik.
- ...egy kicsit elsz�rakozni vele. - fejezte be a harmadik g�nyos kacajjal a v�g�n.
May sz�rny�lk�dve hallgatja, a h�rom l�ny tr�csel�s�t, amikor is esz�be jutott a matek �ra.
- Te j� �g, m�r megint elk�stem! - m�r rohant is.
Eg�szen az oszt�lyajt�ig fut, miel�tt kinyitja az ajt�t megigaz�tja regyenruh�j�t. Lenyomja a kilincset �s benyit a terembe. Mikor megl�tj�k az oszt�lyt�rsai, mindenkinek megtetszik a l�ny, de May csak a tan�rra n�z, hogy eln�z�st k�rjen, amikor is megakad a szeme rajta. Esz�be jut a h�rom l�ny besz�lget�se: "Nagyon helyes, 180 cm magas barna haj�. A neve Mark Nagato, �s � lesz az �j matek tan�r a suliban!"
- Igen, kisasszony? Miben seg�thetek? -k�rdezte kedvesen Mark.
- Bocs�nat a k�s�s�rt, tan�r �r! Tudja, m�g csak most k�lt�zt�nk ide, �s m�g csak most j�rok ide el�sz�r, m�g �j vagyok. - mondta magabiztosan May.
Minden fi�nak azonnal megtetszett May, �s m�r a sz�netet v�rt�k, hogy besz�lgetni tudjanak vele. Ez al�l nem volt kiv�tel a tan�r �r sem. Az els� pillanatt�l kezdve megragadta May tekintete.
- �s megk�rdezhetem az �j tanul�nk nev�t?
- A nevem May, May Kawaya. - v�laszolta.
- K�rlek, mes�lj egy kicsit magadr�l, hogy a t�bbiek is jobban megismerhessenek! - k�rte kedvesen.
- H�t, j�! - mosolygott - A sz�leimmel nem r�gen k�lt�zt�nk ide. Szeretem a t�rsas�got, hab�r nincs sok bar�tom. Szeretek sport�lni (�szni, teniszezni, kosarazni), szeretek s�t�lni, s�t a k�nyveket is szeretem, kedvenc olvasm�nyaim a tudom�nyos technik�kr�l �s a misztikus esem�nyekr�l sz�lnak. Van kedvenc k�nyvem is, pl. Yamakashi Tome-t�l. H�t, r�viden ennyi lenne.
- Akkor hadd mutatkozzam be �n is, a nevem ...
- Mark Nagato! - fejezte be a l�ny.
- Igen, de te ezt ho...
- ...honnan tudom? Mindenki err�l besz�l a foly�s�kon.
- Akkor kedves May, foglalj helyet valahol.
May m�g a hely�re sem ment amikor ism�t megsz�lalt.
- Majd elfelejtettem, May. - sz�lt a l�nyhoz - Sz�netben k�rlek gyere velem az irod�mba.
- Igen Mr. Nagato! - szomorodott el May.
- R�gt�n az els� napon, az irod�ba megy. R�ad�sul az �j tan�r�ba. Ez nem fer! - suttogott az egyik l�ny a m�siknak.
- Ja. B�rcsak �n mehetn�k oda!- mondta s�hajtozva egy harmadik.
- Akkor folytassuk az �r�t. - sz�lt k�zbe a tan�r.

Kics�ngettek, May pedig el volt keseredve, hogy biztos most felh�vja a sz�leit �s lesz�dja. Ekkor megsz�lalt Mark.
- May Kawaya, k�rlek gyere velem az irod�mba. - �s mutatott a toll�val a l�nyra, majd fel�lt a tan�ri asztalt�l �s megv�rta m�g a l�ny elindul fel�. A l�ny sz�ve nagyon hevesen dobogott. A foly�s�n azt�n megindultak a pletyk�l�d�sok az �j tan�rr�l �s Mayr�l. Oda�rv�n az irod�ba, Mark kinyitotta az ajt�t, �s betess�kelte Mayt.
- K�rem, ne tess�k felh�vni a sz�leimet! Tudom, hogy k�stem...
- Ugyan, mi�rt tenn�m? - n�zett r� �szint�n, majd el kezdett mosolyogni a l�nyra - De hallom a h�rem el�bb megel�z�tt engem.
May elbambult �s elgondolkodott a tan�r el�bbi szavain.
- L�tom nem itt j�r az agyad? May! - sz�l�totta a nev�n.
- Eln�z�st Nagato �r, csak azt gondoltam, hogy az�rt tetszett az irod�j�ba h�vni, mert a k�s�sr�l van sz�! - mondta.
- Ne haragudj, de szigor�nak kell lennem a di�kokkal, mert ahogy gondolom, sokan kihaszn�ln�k a helyzetet �s rendszert csin�ln�nak bel�le. Vagy te nem �gy gondolod, May? - k�rdezett vissza Mark.
- De teljesen egyet �rtek a tan�r �rral! - mondta - �s, mondja csak Nagato �r, mi lesz a k�s�semmel? Ugye be�rja?
- H�t, mit mondjak erre? Az igazs�g az, hogy nem sz�nd�koztam be�rni, mert m�g �j vagy, meg �n is, de ne forduljon el� m�g egyszer. Rendben?
B�logatott May, azt�n eln�z�st k�r �s elment.

A nap v�g�re May j� �s egyar�nt rossz bar�tokra is szert tett. Persze a fi�k mindig a nyom�ban voltak, �s soha sem sz�lltak le r�la. Ez�rt elcsattant egy p�r pofon. M�r mindenki hazafel� ment, de neki bent kellett maradnia egy essz� miatt. A k�nyvt�rban �ld�g�lt �s lapozgatta a k�nyveket, keresg�lt, kutakodott, majd mag�ra maradt. Egyszer csak megjelent Mark. May nem vette �szre a nagy kutakod�s k�zben. Amikor peidg megforudlt, hogy le�lj�n a hely�re a tan�rba botlott. Mivel nem volt olyan er�s l�ny, �gy a f�ldre zuhant, �s a karj�t f�jlalta.
- Jaj ne haragudj r�m! Nagyon meg�t�tted magad? - k�rdezte a f�rfi.
- ���! Ez nagyon f�j! - mondta May, abban a pillanatban felismerte a hangot - Te... vagy is �n az, Nagato �r?  De mit keres itt ilyen k�s�n? - k�rdezte.
- Ezt �n is k�rdezhetn�m t�led, May! A rendes l�nyok ilyenkor m�r r�gen otthon vannak.
- Maga szerint �n nem vagyok rendes l�ny? - feleselt vissza.
- Oh, �n nem �gy �rtettem!
- Hanem hogyan, magyar�zza el.
-  Tudod, fura, hogy egy olyan l�ny, mint te, ilyen k�s�n itt van m�g az iskol�ban.
- Mi�rt itt nem szok�s tanulni? - k�rdezte �s a karj�t fogta.
- De, biztosan! - mosolygott Mayre, azt�n �szre vette, hogy fogja a karj�t - Na, hadd n�zzem azt a sebet. - mondta.
Megfogta a l�ny karj�t, felhajtotta a bl�za sz�l�t �s szem�gyre vette a balesetet.
- H�t ez el�g cs�ny�cska es�s volt, kedves May! - mondta viccesen, hogy megnevettesse a l�nyt.
- Tudja tan�r �r, volt egy t�nyez�, amibe bele�tk�ztem. �s t�ls�gosan is kem�ny volt.
- Lehet, hogy nem kellett volna a falnak �tk�znie, kisasszony! Jobban j�rt volna, ha az orra el� n�z �s kiker�li azt a falat, mert ha m�g jobban neki�tk�z�tt volna, ak�r a fej�t is be�thette volna.
- �rtem, �s hogy tudn�m kiker�lni azt a falat? - k�rdezi May.
- Azt �n nem tudhatom, csak te! - mondta �s a l�ny orr�hoz �rt a mutat� ujj�val - Oh, �gy l�tom kiejtett�l valamit a kezedb�l?
Egyszerre hajoltak le a k�nyv�rt, �s �sszekoccant a fej�k. May egy kicsit megsz�d�lt �s megint elesett volna, ha a tan�r nem fogja meg. Egyik kez�vel �t�lelte a derek�t �s szorosan a  mag�hoz fogta a l�nyt, m�sikkal a l�ny homlok�t �rintette.
- H�, j�l vagy? - k�dezte meg Mayt.
- Aha! - v�laszolt halk hangon Marknak.
A f�rfi lecs�sztatta kez�t a l�ny  arc�ra �s ig�z� szemeibe n�zett.
- Biztos, hogy semmi bajod sincsen? - m�g egyszer megk�rdezte.
- Biztos! - l�bra akart �llni, de ism�t megsz�d�lt.
Mark gyosan elkapta a l�nyt, aki az �l�be hullott, most nem volt mag�n�l. Mark habozott, de v�g�l megcs�kolta Mayt. May is visszacs�kolt.
- "�r Isten! Mit m�velek? Cs�kol�zom a matek  tan�rommal!" - kapott fej�hez, �s abba hagyta, csak b�multa a f�rfit.
- Ez egy egyszeri �s egyedi alkalom volt, de ne agg�dj, ez nem fog t�bbsz�r el�fordulni. �g�rem! - mosolygott �s elment.

V�ge az els� r�sznek!
Folyt.k�v.