KARÁCSONYI CSODA
(a kép csak illusztráció)
Ez az eset történt egyszer egy napon, amikor éppen december volt. Az emberek a Karácsonyra készültek, és nagy volt a nyüzsgés. Mindenki erről beszélt, kivéve egy fiatal embert, aki ezt az ünnepet, mint mindig, egyedül, magányban tengette volna. Már évek óta nyaggaták osztálytársai is: - Na, gyerünk! - szólt az egyik lány. - Ne kéresd magad! Tudjuk, hogy nem szeretsz egyedül lennni. - Hagyjatok már! Mondtam már, hogy nem és kész! Útálom a Karácsonyt. Nem megyek! - ordította le barátait. - Akkor megint maradj csak egyedül, mint mindig, és majd egy nap rájössz, hogy valaki kell, hogy melletted legyen. Azzal elmentek. De a fiú nem vette komolyan, mert tudta, hogy úgy is majd visszajönnek, és tovább nyaggatják, vagy legalább is nem foganak haragudni rá, hiszen a barátai.
Egyik nap sétál, amikor is történik valami... Egy csínos és fiatal lány bajba keveredik. Három fiú zaklatja és a pénzét is el akarják szedni. A lány segítségért kiáltozik, de senki nem siet a megmentésére. Amikor is hírtelen odasiet a srác és megruházza a három, tőle idősebb másik sárcot. A lány annyira meglepődik, hogy hírtelen nem jut szóhoz. Aztán így szól: - Hűű, de állati voltál! Nem is néztem ki belőled, hogy el tudod intézni őket. Az a balhorog az valami... - Kérem, befogná! - szakította félbe a lányt. Aztán hallk hangon így szólt: - Yume! A nevem Yume! Elnézést, megkérdezhetem a neved? Ha már így megmentetél. - Nem tök mindegy! - válaszolta a fiú flegmán. - Miért nem, hiszen nem lehet, hogy még találkozunk! - Azt nem hiszem! - vágta rá - Én nem... - Tudod mit! - vágott közben - Amiért megmentettél, ezektől a suhancoktól, cserébe 3 kívánságodat teljesítem! Meg aztán ígyg legalább tudunk találkozni és beszélgetni, no meg elmondhatod, hogy miért nem szereted a ... Teljes csönd. A fiú egy pár másodperc múlva nagy nevetésben tört ki. - Most meg mit nevetsz? - mordúl rá a lány. - Ugyan már, amit én kérek azt nem tudnád teljesíteni... - Ha nem teszteled, akkor nem is fogd megtudni! - nyaggatja. - Mondom, hogy nem tudod! - DE! - mondta - Csak gondolj valamire, én kitalálom! - Okés! - gondolkodóba esett, aztán megszólalt - Most szerinted, mire gondolok? - csöndben marad és elfordul, majd a piros pulcsiára néz - "Le kéne cserélnem ezt a szar felsőt!" - Szeritem jól áll! - szólalt meg Yume. A fiú megfordul és a lányra néz. - Ez könnyű volt, hiszen a ruhám már nem igazán modern, így könnyen kitaláltad. Na most? - aztán megint gondolkodni kezdett. Ekkor a lány: - Áh, egy fagyis kehely! Jó választás! - mondta - egy ...nem... 4...6, 8...nem... - ekkor hírtelen - Most döntsd el, hogy hány gombóc. - Ez nem lehet! Okés, akkor mást! - a lánylra mereszti szemeit - "Bárcsak ne lenne rajtad ruha!" - Na azt már nem! - kiabál rá - Ilyet nem teljesíthetek, sajnálom. - mondta. - Ezt nem hiszem el! Te tényleg a gondolataimba látsz? - Na jó legyen, most az egyszer, egy plusz kívánság is! Hogy lásd, nem blöffölök. - mondta. - Okés, akkor szeretnék egy... - de nem mondta ki, csak gondolt rá. - Okés, mire hazaérsz, ott lesz! - Na ne má'? Most ez vicc ugye? - Te kis telhetetlen! A fiú alig várta, hogy ott legyen, amit kívánt. Már sietett is haza, és meg sem köszönte a lánynak, ami miatt egy kicsit szomorú is volt Yume.
Másnap a suliban: Mikor beléppet az iskolába, mindenkinek a szeme megakadt rajta. Még a lányok is tátott szájjal bámulták. Vajon mit kérhetett a fiú? Ekkor barátai elé ért, akik szintén csak bámulták a fiút. - He, Tsukusi, mond csak, mi történt veled? Egy kicsit mintha más lennél ma! - mondta az egyik fiú. - Nem tudom, de ma egészen más vagy. - mondta a lány is. Ekkor megszólalt a srác: - Semmi különös nem történt, csak... mondjuk úgy, hogy megleltem a szerencsémet! - és zsebre tett kézzel sétált tovább. A többiek utánna szaladtak és fagatták, hogy még is milyen szerencséről van szó, mit találált ez tegnap? De a fiú nem szólt semmit, csak mosolygott, amikor egy lány megjelent vele szemben.
Vége az Első résznek! Folyt.köv.
|