KARÁCSONYI CSODA

(a kép csak illusztráció)

Ez az eset történt egyszer egy napon, amikor éppen december volt. Az emberek a Karácsonyra készültek, és nagy volt a nyüzsgés. Mindenki erről beszélt, kivéve egy fiatal embert, aki ezt az ünnepet, mint mindig, egyedül, magányban tengette volna. Már évek óta nyaggaták osztálytársai is:
- Na, gyerünk! - szólt az egyik lány.
- Ne kéresd magad! Tudjuk, hogy nem szeretsz egyedül lennni.
- Hagyjatok már! Mondtam már, hogy nem és kész! Útálom a Karácsonyt. Nem megyek! - ordította le barátait.
- Akkor megint maradj csak egyedül, mint mindig, és majd egy nap rájössz, hogy valaki kell, hogy melletted legyen.
Azzal elmentek.
De a fiú nem vette komolyan, mert tudta, hogy úgy is majd visszajönnek, és tovább nyaggatják, vagy legalább is nem foganak haragudni rá, hiszen a barátai.

Egyik nap sétál, amikor is történik valami...
Egy csínos és fiatal lány bajba keveredik. Három fiú zaklatja és a pénzét is el akarják szedni. A lány segítségért kiáltozik, de senki nem siet a megmentésére. Amikor is hírtelen odasiet a srác és megruházza a három, tőle idősebb másik sárcot. A lány annyira meglepődik, hogy hírtelen nem jut szóhoz. Aztán  így szól:
- Hűű, de állati voltál! Nem is néztem ki belőled, hogy el tudod intézni őket. Az a balhorog az valami...
- Kérem, befogná! - szakította félbe a lányt.
Aztán hallk hangon így szólt:
- Yume! A nevem Yume! Elnézést, megkérdezhetem a neved? Ha már így megmentetél.
- Nem tök mindegy! - válaszolta a fiú flegmán.
- Miért nem, hiszen nem lehet, hogy még találkozunk!
- Azt nem hiszem! - vágta rá - Én nem...
- Tudod mit! - vágott közben - Amiért megmentettél, ezektől a suhancoktól, cserébe 3 kívánságodat teljesítem! Meg aztán ígyg legalább tudunk találkozni és beszélgetni, no meg elmondhatod, hogy miért nem szereted a ...
Teljes csönd. A fiú egy pár másodperc múlva nagy nevetésben tört ki.
- Most meg mit nevetsz? - mordúl rá a lány.
- Ugyan már, amit én kérek azt nem tudnád teljesíteni...
- Ha nem teszteled, akkor nem is fogd megtudni! - nyaggatja.
- Mondom, hogy nem tudod!
- DE! - mondta - Csak gondolj valamire, én kitalálom!
- Okés! - gondolkodóba esett, aztán megszólalt - Most szerinted, mire gondolok? - csöndben marad és elfordul, majd a piros pulcsiára néz - "Le kéne cserélnem ezt a szar felsőt!"
- Szeritem jól áll! - szólalt meg Yume.
A fiú megfordul és a lányra néz.
- Ez könnyű volt, hiszen a ruhám már nem igazán modern, így könnyen kitaláltad. Na most? - aztán megint gondolkodni kezdett.
Ekkor a lány:
- Áh, egy fagyis kehely! Jó választás! - mondta - egy  ...nem... 4...6, 8...nem... - ekkor hírtelen - Most döntsd el, hogy hány gombóc.
- Ez nem lehet! Okés, akkor mást! - a lánylra mereszti szemeit - "Bárcsak ne lenne rajtad ruha!"
- Na azt már nem! - kiabál rá - Ilyet nem teljesíthetek, sajnálom. - mondta.
- Ezt nem hiszem el! Te tényleg a gondolataimba látsz?
- Na jó legyen, most az egyszer, egy plusz kívánság is! Hogy lásd, nem blöffölök. - mondta.
- Okés, akkor szeretnék egy... - de nem mondta ki, csak gondolt rá.
- Okés, mire hazaérsz, ott lesz!
- Na ne má'? Most ez vicc ugye?
- Te kis telhetetlen!
A fiú alig várta, hogy ott legyen, amit kívánt. Már sietett is haza, és meg sem köszönte a lánynak, ami miatt egy kicsit szomorú is volt Yume.

Másnap a suliban:
Mikor beléppet az iskolába, mindenkinek a szeme megakadt rajta. Még a lányok is tátott szájjal bámulták.
Vajon mit kérhetett a fiú?
Ekkor barátai elé ért, akik szintén csak bámulták a fiút.
- He, Tsukusi, mond csak, mi történt veled? Egy kicsit mintha más lennél ma! - mondta az egyik fiú.
- Nem tudom, de ma egészen más vagy. - mondta a lány is.
Ekkor megszólalt a srác:
- Semmi különös nem történt, csak... mondjuk úgy, hogy megleltem a szerencsémet! - és zsebre tett kézzel sétált tovább.
A többiek utánna szaladtak és fagatták, hogy még is milyen szerencséről van szó, mit találált ez tegnap? De a fiú nem szólt semmit, csak mosolygott, amikor egy lány megjelent vele szemben.