6.rész (befejező rész)
Full Metal Panic - Közös emlékek
"Souske féltve örzött titka!"
Souske bement a lakásába. Amikor visszament a háloszobába, észre vett a földön két levelet. Az egyik az volt, amit ő kapott, a másik pedig az, ami Chidorinál volt. Tehát Souske is rájött, hogy Chidori ezért futott el és azt hitte, hogy becsapta, hogy ez is egyfajta játék volt.
- Chidori! - válaszolta és azonnal rohant, hogy megkeresse.
Rohant a suliba, de ott sem Kyouko, sem Shinji nem látta őt. Mikor Souske mindent elmondott a levelekről, Kyouko és Shinji bevallotta, hogy ők találták ki, abban a reményben, hogy összetudják őket újra hozni. De Shinji gyanúja igazolódott be. Hogy jóvá tegyék a hibájukat, segítettek Souskenak megkeresni Kanamet, aki valahol a városban bolyongott. Már olyan sok helyen nézték meg, hogy vajon hol lehet Chidori, hogy elfáradtak. De erre az esetre is akadt Kyoukonak terve.
- Tudjátok mit? - válaszolt - Kaname biztos nem tudja, hogy ki csinálhatta ezt, ezért írok neke a mobilomról, hogy talizunk nála. Aztán várunk. Rendben!
- És mi van akkor, ha már rájött? - kérdi Shinji.
- Erre még csak ne is gondolj, mert akkor asszem' életem végéig kaparhatok Chidorinak, mire megbocsát.
- Rendben! És mi lesz az én szerepem? - kérdezte Souske.
- A tied! Nos, lássuk csak? Amikor elmegyünk Kanamehoz, hogy beszéljünk vele, akkor velünk jössz, és kettesben hagyunk benneteket. Így jó lesz?
- Csináljuk!
Chidori valahol Tokyoban: Megszólal a mobilja!
- Ez Kyouko! Üzenet? - lepődik meg.
"Szia Kaname, tegnap felhívtalak otthon, de
nem vetted fel a telefont, a mobilod is ki volt
kapcsolva. Talán valami baj van? Szeretnék
veled beszélgetni, egy nagyon fontos dologról!
Talizzunk nálad! Vigyázz magadra!"
Puszi, Kyouko
- Vajon miről akar beszélgetni? - kérdezte magában - Remélem nem Souske panaszkodott, és arról van szó, mert akkor én megőrülök.
Már késő délután volt amikor Kyouko és Shinji eljutott Chidorihoz. Amikor becsöngettek, a lánynak egy kicsi idejébe telet, hogy ajtót nyisson. Mikor meglátták az arckifejezését:
- Igazad volt Kyouko!
-Szia Kaname! Szeretnénk neked elmondani valami nagyon fontosat!
- Várjatok! - szólalt meg - Hagy találjam ki! - folytatta - Souskeről lenne szó?
- Részben! - mondta Shinji.
- De honnan tudtad? - vágott közbe Kyouko.
- Egy életre elegem volt Souskeből! Az az idióta...
- Chidori valami nagyon fontosat kell mondanunk!
- Kivele, a mai napnál rosszabb már nem jöhet!
- Azt a levelet, amit kaptál...
- Egy pillanat, honann tudtok ti a levélről?
- Onnan, hogy mi írtuk! - mondta Shinji.
- Azt hittük, hogy ezzel csak jót teszünk neked és Souskenak! Hogy megint összegyertek, csak ennyit akartunk. De aztán elmondta, hogy nem csinált semmi butaságot...
- És te hiszel neki?
- Hát elég őszintének tűnt, most legalább is!
- Kyouko, Souske mikor őszinte velünk?
- Hát, amikor rólad van szó, akkor nem tud hazudni! Nekem legalább is őszinte volt.
- Egyet értek Kyoukoval! - vágott közbe Shinji.
- Ha tényleg őszinte volt, akkor... - gondolkodik el rajta - ...akkor én volta az, aki becsapta.
- Mi csak szerettük volna veled tudatni, hogy nem Souske a hibás, ha bűnbakkot keresel, akkor mi legyünk azok, ne szerencsétlen Souske! Aki azt sem tudja, hogy miért hagytad ott.
- Akkor mi megyünk is! - szólalt meg Shinji.
- Gondolkodj el rajta, Chidori! Szia!
Éppen hogy becsukta az ajtót, amikor csöngettek.
- Már megint ki lehet az?
Mikor kinyitotta az ajtót, hogy megkérdezze Kyoukot még mit akar, nagy meglepetésben volt része. Az ajtóban nem más, mint Souske állt. És a lányra várt.
- Te mit keresel itt, Souske? - kérdezte meg meglepődve.
- Azért jöttem, hogy meghallgass! Csak ennyit kérek, semmi többet!
A lány nem mondott semmit, csak betessékelte a fiút és a nappaliba vezette. Chidori háttal ált neki, amikor Souske elkezdte a mondandóját.
- Most már végre megértettem! - mondta.
- ??? - értetetlenül állt Chidori.
- Amikor másodszor voltunk együtt, és reggel elronantál, egy idős hölggyel beszélgettem. A néni nem félt kimondani azt, amit gondolt. Amikor megkérdezte: "Mi az ami számomra a legkedvesebb? Mi az, amit nem tudok elengedni, és ha hiányozna, nem tudnék nélküle élni?" - csönd - Most már tudom, hogy mi a válasz! - jelentette ki.
Közben közeledett a lány felé.
- Az, ami az életemből hiányozna, az csakis egy valami lehet, illetve egy valaki!
Még közelebb jutott hozzá, már szinte érinthette volna Chidori bőrét.
- Megkérdezte: " Ki az a személy, akitől a szívem hevesen kalimpál, ha csak meghallom a hanját, ha meglátom az arcát, a mosolyát, vagy ha csak hozzám ér? Ki az a személy, akitől minden egyes porcikám remeg, ha csak a nevét hallom? - megint csönd - Tudod, mit válaszoltam neki?
Két karjával átöleli Chidorit és a füléhez hajol.
- Te vagy az! - suttogta - Chidori! - és megcsókolt az arcát.
Ekkor Chidori megfordult és el kezdett sírni. Megölelte.
- Ne haragudj rám, Souske! Úgy sajnálom! Szeretlek!
- Nem hargaszom rád, mert...
- Hm? - érdeklődve figyelte a fiú válaszát.
- Mert...
- Miért? Souske, miért?
- Mert...mert... - mély levegőt vett és kifújta, aztán folytatta - ...mert SZERETLEK, Chidori!
Vége
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
