Drága Inuyasha
I.rész: A döntés

Szokás szerint Kagome átment az ősi Japánba, hogy meglátogassa Inu Yasha-t és a többieket. Nagy meglepetést akart nekik szerezni, ezért mindenkinek a kedvenc ételét és édességét készítette. Amikor átment, már várták a többiek, és kíváncsian nézték a zsákját, hogy milyen finomságokat hozott. Mindenkinek kiosztotta az ajándékát, amikor Inu Yasha-ra került a sor, nem volt sehol sem.
-  És hol van Inu Yasha? - kérdezte Kagome.
- Az előbb még mögöttünk volt. - mondták - Inu Yasha! - kiáltották.
- Hagyjátok, majd én megkeresem! - válaszolta Kagome és elment - Inu Yasha, hol vagy? - sétált az erdőben és kiabálta a nevét.
Nem válaszolt, csak némán ült a mezőn és hallgatta a szeleta ahogyan fűhöz ért, és símogatta. Kagome még egyszer kiáltotta a nevét.
- Itt vagyok! - felpattant - Na hoztál nekem valamit? - kérdezi érdeklődve.
- Hát igen! Mondhatjuk így is! Még Koga-nak is jut!
- Annak az idiótának? Nem osztozkodom vele. Ha még egyszer meglátom, a Tesshaiga-val fogom nyiszlikbe aprítani.
- Inu Yasha, hogy lehetsz ilyen szívtelen, ezt azonnal fejezd be! - szolt Kagome.
- Most mi rosszat mondtam?
- Istenem, miért versz engem egy ilyen idiótával, mint Inu Yasha! - az égre emelte a tekintetét és összecsapta a kezeit.
- Most meg miért bámulod az eget, talán van ott valami?
- Nem, dehogy is! Úgy sem tudnád felfogni azzal a parányi kis agyaddal. - válaszolta.
- Kagome, kérdezhetek tőled valamit? - szakítja félbe a csendet.
- Persze, milyen buta kérdés ez Inu Yasha! - szolt a lány - Mondjad!

Egy pillanatra csönd lett, Inu Yasha a levegőbe szagolt.
- Koga!!! - jegyezte meg.
- Mi? Koga! Inu Yasha, ne merj Koga közelébe menni! Hallottad, mondtam neked.
Inu Yasha azonnal ment a többiekhez, hogy már csak azért is tudja cukkolni Kogat. aki színt úgy nem hagyná ki ezt az élményt, főleg, hogy Kagome-t is láthatja.
-Hát ez a korcs mit keres itt? Már messziről érezni a bűzét. Nem gondolod, hogy meg kéne fürödnöd? - mondta Inu'-nak.
-Fogd be, ordas! - szolt vissza.
Aztán meglátta Kagome-t, odaszelelt hozzá, megfogta a kezeit és ezt modta:
- Kagome, kedvesem! Nagyon rég láttalak, úgy hiányoztál.
Inu Yasha mikor meglátta, hogy Koga a mellkasára tette a lánykezeit, és hogy egyátalán hozzáért Kagome-hoz, dult-fult a méregtől. Már azon a határon volt, hogy előrántja a Tesshaiga-t és ketté vágja vele Kogat. De Kagome szavait újból felidézve visszafogta magát.
- Hát mi ütött ebbe a korcsba? - kérdezi Koga.
- Koga, kérlek ne piszkáld Inu Yasha-t.
- Cha! - csettegett a szájával.
- Mond csak mit csináltatok a pincsivel, Kagome?
- A neve Inu Yasha, és nem pincsi. Fiúk, ha nem bírtok egymással normálisan viselkedni, akkor jobb ha elfelejtitek, hogy létezem, és nem jövök a világotokba. - válaszolta Kagome.
- Látod pincsi, ez is a te hibád! Ha nem piszkáltál volna minket, akkor most Kagome sem lenne méreges. - válaszolta Koga.
- Ide hallgass ordas, ezt már nem nyelem le! Kagome nem a tulajdonod, tudtommal szabad és azt tesz, amit akar. Szóval kopj le és nyalogasd a piszkos mancsodat a vízesésnél. - választot Inu Yasha és mutatott a hüvelykujjával a háta mögé.
- Hűű, de nagy szája lett valakinek. - cukkolta tovább Koga.
- Most téged foglak felnyársalni a Tesshaiga-val, amúgy is viszket már a tenyerem, régen harcoltam. - kiabálta vissza Inu'.
- Srácok állítsátok le magatokat! - figyelmezteti őket Shippo.
- Maradj ki ebből törpe! - kiabálták vissza egyszerre.
- Nem törpe, hanem róka! Nem igaz, hogy nem tudjátok megjegyezni!

A két fiú között izzani kezdett a levegő, és a szemükkel meg tudták volna folytani egymást egy kanál vízben. Mind a ketten megindultak egymás felé. Inu Yasha felemelte a kezét, Koga pedig a magasba ugrott, és a lábával próbált meg lecsapni. Amikor összeütköztek elcsattant a pofon. Inu Yasha a földre esett. Majd hírtelen fölpattant és megindult Koga felé. Ekkor Koga nem figyel Inu Yasha-ra, aki egy óriási pofont adott neki, de olyan hatalmassat, hogy a szemközti fát kivitte tövestől.
- Elég legyen! Hagyjátok abba! Nem veszitek észre magatokat?
- Kagome, te maradj ki ebből! - szolt vissza Inu Yasha.
- Inu Yasha, ne csináld ezt, kérlek! - egy pillantra elnémúlt Kagome - FEKSZIK! - elkiabálta magát.

Inu Yasha a földre zuhant. Kagome elfutott és visszament a saját világába.
- Kagome! - mondta egyszerre Koga-val.
- Vajon mi üthetett Kagome-ba? -fogalmazódott meg a kérdés mindegyikőjükben. Egymásra néztek kérdően.
- Bocsi, korcsika, de nekem most mennem kell. Aztán Koga elviharzott egyedül hagyva Inu Yasha-t.
- Te tudod, hogy mi a baja, Szerzetes? - kérdezi Inu'.
- Még nem tűnt fel, Inu Yasha? - szolt vissza Sango.
- Mi? Minek kellett volna feltűnnie?  Válaszoljatok már! - tápászkodott fel a földről. Meresztette a szemeit a srácokra Inu Yasha, nem igazán értette a dolgot. 
- Valaki, elárulná végre, hogy mi a baja Kagome-nak? Miért volt ilyen, és miért sírt, nameg miért futott el?
- Látom Inu Yasha, te semmit sem értesz! - válaszolta Shippo.
- Mit kéne, hogy értsek?
- Jaj, ne játszd az ártatlant, hiszen még a vak is látja...
- ...hogy micsodát?
- ...hogy mi van közted és Kagome között!
- Esküszöm, ha nem áruljátok el, én meg... (Inu Yasha)
- Tényleg nem tudod? - nézett egymásra Sango és Miroku.
- Szerinted megkérdezném, ha tudnám? - válaszolt.
- Nézd, Inu Yasha! Nem hisszük el, hogy nem vettél észre semmi sem, még azt sem, hogy Kagome mennyire oda van érted! Meg aztán, te sem vagy közönbös iránta, és nem akarod őt elveszíteni, ugye? - mondta Miroku.
- Most meg miről beszélsz? - kérdezte Inu'.
- Én azt javaslom, hogy ha tudni akarod mit érez Kagome, akkor utána kell menned. Gondolkodj! - válaszolta Miroku.
-Még, hogy én mennyek utána? Ezt kikérem magamnak! - válaszolta Inu Yasha, és duli-fuli módon ölbetett kézzel elfordult - Már csak azért sem megyek. Még hogy én? Ch!

Folyt.köv.