6.rész (befejező rész) Full Metal Panic - Közös emlékek "Souske féltve örzött titka!"
Souske bement a lakásába. Amikor visszament a háloszobába, észre vett a földön két levelet. Az egyik az volt, amit ő kapott, a másik pedig az, ami Chidorinál volt. Tehát Souske is rájött, hogy Chidori ezért futott el és azt hitte, hogy becsapta, hogy ez is egyfajta játék volt. - Chidori! - válaszolta és azonnal rohant, hogy megkeresse. Rohant a suliba, de ott sem Kyouko, sem Shinji nem látta őt. Mikor Souske mindent elmondott a levelekről, Kyouko és Shinji bevallotta, hogy ők találták ki, abban a reményben, hogy összetudják őket újra hozni. De Shinji gyanúja igazolódott be. Hogy jóvá tegyék a hibájukat, segítettek Souskenak megkeresni Kanamet, aki valahol a városban bolyongott. Már olyan sok helyen nézték meg, hogy vajon hol lehet Chidori, hogy elfáradtak. De erre az esetre is akadt Kyoukonak terve. - Tudjátok mit? - válaszolt - Kaname biztos nem tudja, hogy ki csinálhatta ezt, ezért írok neke a mobilomról, hogy talizunk nála. Aztán várunk. Rendben! - És mi van akkor, ha már rájött? - kérdi Shinji. - Erre még csak ne is gondolj, mert akkor asszem' életem végéig kaparhatok Chidorinak, mire megbocsát. - Rendben! És mi lesz az én szerepem? - kérdezte Souske. - A tied! Nos, lássuk csak? Amikor elmegyünk Kanamehoz, hogy beszéljünk vele, akkor velünk jössz, és kettesben hagyunk benneteket. Így jó lesz? - Csináljuk!
Chidori valahol Tokyoban: Megszólal a mobilja! - Ez Kyouko! Üzenet? - lepődik meg.
"Szia Kaname, tegnap felhívtalak otthon, de nem vetted fel a telefont, a mobilod is ki volt kapcsolva. Talán valami baj van? Szeretnék veled beszélgetni, egy nagyon fontos dologról! Talizzunk nálad! Vigyázz magadra!" Puszi, Kyouko
- Vajon miről akar beszélgetni? - kérdezte magában - Remélem nem Souske panaszkodott, és arról van szó, mert akkor én megőrülök.
Már késő délután volt amikor Kyouko és Shinji eljutott Chidorihoz. Amikor becsöngettek, a lánynak egy kicsi idejébe telet, hogy ajtót nyisson. Mikor meglátták az arckifejezését: - Igazad volt Kyouko! -Szia Kaname! Szeretnénk neked elmondani valami nagyon fontosat! - Várjatok! - szólalt meg - Hagy találjam ki! - folytatta - Souskeről lenne szó? - Részben! - mondta Shinji. - De honnan tudtad? - vágott közbe Kyouko. - Egy életre elegem volt Souskeből! Az az idióta... - Chidori valami nagyon fontosat kell mondanunk! - Kivele, a mai napnál rosszabb már nem jöhet! - Azt a levelet, amit kaptál... - Egy pillanat, honann tudtok ti a levélről? - Onnan, hogy mi írtuk! - mondta Shinji. - Azt hittük, hogy ezzel csak jót teszünk neked és Souskenak! Hogy megint összegyertek, csak ennyit akartunk. De aztán elmondta, hogy nem csinált semmi butaságot... - És te hiszel neki? - Hát elég őszintének tűnt, most legalább is! - Kyouko, Souske mikor őszinte velünk? - Hát, amikor rólad van szó, akkor nem tud hazudni! Nekem legalább is őszinte volt. - Egyet értek Kyoukoval! - vágott közbe Shinji. - Ha tényleg őszinte volt, akkor... - gondolkodik el rajta - ...akkor én volta az, aki becsapta. - Mi csak szerettük volna veled tudatni, hogy nem Souske a hibás, ha bűnbakkot keresel, akkor mi legyünk azok, ne szerencsétlen Souske! Aki azt sem tudja, hogy miért hagytad ott. - Akkor mi megyünk is! - szólalt meg Shinji. - Gondolkodj el rajta, Chidori! Szia! Éppen hogy becsukta az ajtót, amikor csöngettek. - Már megint ki lehet az? Mikor kinyitotta az ajtót, hogy megkérdezze Kyoukot még mit akar, nagy meglepetésben volt része. Az ajtóban nem más, mint Souske állt. És a lányra várt. - Te mit keresel itt, Souske? - kérdezte meg meglepődve. - Azért jöttem, hogy meghallgass! Csak ennyit kérek, semmi többet! A lány nem mondott semmit, csak betessékelte a fiút és a nappaliba vezette. Chidori háttal ált neki, amikor Souske elkezdte a mondandóját. - Most már végre megértettem! - mondta. - ??? - értetetlenül állt Chidori. - Amikor másodszor voltunk együtt, és reggel elronantál, egy idős hölggyel beszélgettem. A néni nem félt kimondani azt, amit gondolt. Amikor megkérdezte: "Mi az ami számomra a legkedvesebb? Mi az, amit nem tudok elengedni, és ha hiányozna, nem tudnék nélküle élni?" - csönd - Most már tudom, hogy mi a válasz! - jelentette ki. Közben közeledett a lány felé. - Az, ami az életemből hiányozna, az csakis egy valami lehet, illetve egy valaki! Még közelebb jutott hozzá, már szinte érinthette volna Chidori bőrét. - Megkérdezte: " Ki az a személy, akitől a szívem hevesen kalimpál, ha csak meghallom a hanját, ha meglátom az arcát, a mosolyát, vagy ha csak hozzám ér? Ki az a személy, akitől minden egyes porcikám remeg, ha csak a nevét hallom? - megint csönd - Tudod, mit válaszoltam neki? Két karjával átöleli Chidorit és a füléhez hajol. - Te vagy az! - suttogta - Chidori! - és megcsókolt az arcát. Ekkor Chidori megfordult és el kezdett sírni. Megölelte. - Ne haragudj rám, Souske! Úgy sajnálom! Szeretlek! - Nem hargaszom rád, mert... - Hm? - érdeklődve figyelte a fiú válaszát. - Mert... - Miért? Souske, miért? - Mert...mert... - mély levegőt vett és kifújta, aztán folytatta - ...mert SZERETLEK, Chidori!
Vége
|