Már midenki leült a körkanapéra, akinek nem jutott hely az pedig állt és csak két emberre vártak, név szerint: Touyara és Ayumira. Ekkor megszólalt Touya.
- Nos ez a játék nagyon hasonlít a "Mered vagy kihagyod!" játékra.
- Elnézést, de az mi is? - kérdezte Ayumi.
- Jaj te kis butus, még ezt sem tudja! - mondta - Na jó, de csak röviden mondom el! A lényege, hogy egy csomó dolgot kell megcsinálnod, de ezeket a dolgokat nem tudod, mert egy cetlire vannak felírva és azok egy zsákban vannak. Onnan húzol és úgy derül ki, hogy mit kell csinálnod. Ha kihagyod? Egyik ruhadarabodat le kell venned!
- Aham!
- Szóval annyival változtattam meg a szabályokat, hogy most nem a zsákból húzzuk a tetteket, hanem te vagy én mondom, hogy mit kell csinálnod. Ha kihagyod? Nem egy ruhadarabodat kell levetned, hanem a többiek mondanak egy másikat, de akkor azt már meg kell csinálnod! Remélem minden világos, Kawaya?
- Na de...! - vágott bele.
- Kawaya! - mondta a lányhoz,  teljesen ráhajolva - Nem utasíthatod vissza, mert akkor mindenki nagyon mérges lesz rád! - nevetett - Nos akkor, kezdjenek előbb a hölgyek! Kawaya?
- Hát, jó! - gondolkodik - Nos! Gondolom, egy csók neked semmiség, ugye? - szólalt meg.

- Hát legyen, csak hogy örülj! Beválalom! Sőt! - szólalt meg - Kapsz mellé egy kis pluszt is!
És levetette a pólóját. A lányok csak úgy csorgatták érte a nyálukat. Odament Ayumihoz, előtt állt és az ujjával hívogatt, amikor nem állt fől, akkor lehajolt a lányhoz, majd megcsókólta.
- Csak ennyi, kislány? - szólalt ismét meg Touya.
- Miattam ne aggódj!
- Okés! Az én kérésem! - gondolkodott - Nem! - szólalt meg - Nem, ennyire nem akarok szemét lenni! Kérhetném, hogy vesd le te is az egyik ruhadarabodat, de akkor az nem lenne fer velem szemben. Ezért egy csók! - mondta - Egy csók! - mondta - De! - tette hozzá - felső testtől szájig, nyelvvel. - mondt gúnyosan - Elfogadod vagy elutsítod?
Odahajol Touya egyik csapattársa:
- Az arckifejezéséből ítélve, passzolni fogja! - suttogta.
- Rendben! Elfogadom! - mondta hangosan Ayumi.
- Ezt nem hiszem el, elfogadta! - monta mindenki suttogó hangon.
Touya  űlve maradt a kanapén és felemelte a kezét.
- Renben! - lányt hívogatta.
Ayumi felállt és odament Touyahoz.
- Emlékszel, mit mondtam, amikor a három dologról szóló egyezsé-günket megkötöttük?
- Nem felejtettem el! - mondta Ayumi.
Touya megragadta Ayumit és megcsókólta. A többi ember először némán nézte az ingyenműsort, aztán újjongtak. Ayumi megszeppent, aztán ismét magáhoztért. Mindenki nevetett rajta.

- Csináld! - mondta és  mosolygott.

- 'Ezt nem tudom megtenni! Egyszerűen képtelen vagyok rá! Ez tényleg nagyon égő!' - jegyezte meg magában Ayumi.

Touya magához húzta a lányt és bele suttogott a fülébe.

- Ugye milyen megalázó? - mondta - De ha nem csináldo meg, az még megalázóbb lesz, mert ha ők követelnek dolgokat az még sokkal rosszabb!
Aztán még is belekezdett. Megcsókólta a fiú hasát és haladt a nyelvével egyre fejlebb, míg végül elérte Touya ajkait.
Aztán jött a következő, meg a következő kör. Ayumi egyre merészebb lett.
- Most én követelek! - mondta, aztán egy kis gondolkodás után megszólalt - Legyen, még egy csók, és most az győz aki, tovább bírja, aki veszít, átadja a kör lehetőségét a másiknak!
- Touya, ne menyj bele, ez...
- Csitt! - szólt rá, felállt- Elfogadom! - mosolygott.
- De nekem is van egy kikötésem!

- Még pedig?
- Azt mondtad, hogy nem tudsz senkit sem szeretni? - szólalt meg egy kérdéssel - Akkor én azt kérem, hogy csókólj meg szenvedélyesen, mintha szeretkeznénk! Mintha szeretnél! - mondta Ayumi.
- Touya, ne csi...ne csináld!

- Ezt majd én eldöntöm! - szakította félbe ismét - Rendben! De mint már mondtam, az sem adatik meg, csak keveseknek, hogy a közelembe kerülhetnek, mint például te!
Ismét felálltak egymással szembe, csak nézték egymást. A tömeg már nagyon izgatott volt. Már nem bírták hogy ott állnak és semmi nem történik. Ekkor Touya megindult. Le hajolt Ayumihoz és megcsókolta. Most már nem volt megszeppenve és merészen visszacsókólt, Touya hírtelen nem tudta mit tegyen, hogyan csinálja, mert számára ez egy kicsit égő volt. Touya átfogta a lányt és megölelte, közben egyre gyengédebben csókólta Ayumi ajkait. Egyik sem volt hajlandó abba hagyni. Ayumi a nyelvével próbálkozott Touya javára.
- 'Ez nem jött be, kislány!' - gondolta - 'Ez az erősségem, kiscsillagom!'
Már 5 perc telt el, de még mindig össze voltak forrva ajakik. Valahogy egyik sem akarta abba hagyni, ekkor közbeszóltak a többeik. Touya még érzékiebben csókólta Ayumit, aki már alig bíta ki.
- Hé, Touya tényleg jól csinálja!
- Ja! Még nem láttam így!
- De most ki nyert? Még mindig csókólóznak!
Ayumi közben ránézett az órájára és észre vette, hogy már elmúlott éjfél, és akár el is mehetne. Ekkor félbeszakította a játékot és abban is a csókot.
- Én már itt sem vagyok! - szólalt meg és megpróbált elrohanni.
Touya megfogta a kezét és visszahúzta.
- Én nyetem! - mondta boldogan.

- Tényleg? - kérdezett vissza Ayumi.

Touya körbenézett, és mindenkinek az arcán egy fura mosolyt látott.

- Még nem mehetsz el! - szólalt meg.
- Emlékszel? Csak addig van rám szükséged, amíg éjfél nem lesz! Ha addig itt maradok, akkor folytatódhat a buli, akár nélkülem is!
- Az idő?
- Nézd meg az órádat! - mondta Ayumi.
- Ez nem lehet! - dühös lett - Ez...a franc! Ez nem lehet igaz, megint!

Vége a hetedik rész, második fejezetének!
Folyt.köv.